CSALÁN
CSALÁN, (csal-án, lásd: alább) fn. tt. csalán-t, tb. ~ok. Növénynem az egylakiak seregéből, és négyhímesek rendéből. Több fajainak szára és levelei apró fulánkocskákkal borítvák, melyek a hozzájok érő testen égető csipős fájdalmat okoznak. Csalán kezébe, nem liliom. Km. Nyilván csalánra vizellett, hogy oly komor. Km. Fajai: apró, epres, árva, pettegetett levelű stb. Némely tájejtéssel: csollán, csóvány. A Nádor-codexben: csalah.
Gyöke csal talán eredetileg sal, saly, saj, mennyiben fulánkjai salygó, sajgó fájdalmat okoznak. Ezen tulajdonságára vonatkozik a latin urtica s német Brennnessel is.
