CSALIT
CSALIT, (csal-it azaz csar-it), fn. tt. csalit-ot. Cserjés, bokros hely, csepőte, haraszt. Kemenesalján am. fákról lehullott levelek. Gyöke csal eredetileg csar, a sar, ser, cser változata, melyből sarj, sarjad, sarju, serdül, cserj, cserje, mind zsenge növésre vonatkozó szók származnak. Az l ěs r rokonhangok úgy váltakoznak bennök, mint ezekben: iromba ilomba, botránkozik botlánkozik, botorkál botolkál, stb.
Képzője it igen ritka használatu, előfordul az angalit székely szóban, s úgy látszik, az is (as, es) képző változata, mintha volna: csalis, azaz, csaris, cseres, (t. i. hely). A törökben csalï.
