CSAPÁS, (csap-ás) fn. tt. csapás-t, tb. ~ok. 1) Ütés, melyet bizonyos csattanó hang követ. Ărczulcsapás, pofoncsapás. Ha a pofoncsapást elszenveded, máskor dorongot hoz reád. (Km.) Egy csapással kettőt üt. (Km.) Egy csapásra két legyet. Km. 2) Nagy károsodás, veszély, leginkább a sors, vagy elemek által. Tűz, vizáradás, marhadög, s egyéb csapások érték már a hazát. A szerencse ritkán elégszik meg egy csapással. (Km). Nagy csapás érte szegényt. Véletlen csapás. Szörnyü csapás. Országos csapás. 3) Marhajárás, vagy ujonnan törött mellékút, milyenek a magyarországi térségeken számtalanok. Egy csapáson járni. 4) A szántótelkeknek felosztása, mely szerént a határ bizonyos részeibe hol őszit, hol tavaszit vetnek, hol pedig egyik vagy másikat ugarnak hagyják. Máskép: nyomás (Calcatura).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.