CSĚND, CSEND, (1), fn. tt. csěnd-ět vagy et. Mozgás nélküli állapot, midőn úgytetszőleg semmi zaj, semmi nesz nincs, midőn a levegőt semminemű hang nem látszik háborítani, vagy mozgásba hozni, tulajdonképen a nesznek (csen) kicsided vagy legalsó fokát jelenti, minthogy tökéletes nyugalom nincsen a természetben. Éjjeli, halotti, mély csend. Csendet kérni. Csendben lenni, maradni. Különösen jelent a) Hallgatást. Midőn ő beszél, nagy csend uralkodik. b) Zajnak, zúgásnak csillapodását. A tengeri morajt csend váltotta fel. A szélvész megszünt, s mély csend van az erdőben. c) Békét, nyugalmat, háborítlan társadalmi állapotot. Csendre inteni a háborgó polgárokat. Csendet zavarni. Tájdivatosan: csönd. Rokon vele: csitt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.