CSUP, (2)
CSUP, (2), CSÚP, fn. tt. csup-ot. Jelenti valaminek hegyét, csúcsát, tetejét. Innen: csupor, csuporodik, csuporít, és ezek származékai. Finnűl: huippen.
Alapfogalomban hasonlók hozzá a magyar hup, mint a hupa, hupás (hátahupás) gyöke, és kúp; továbbá a német Kuppe, Guffel, Zipfel, perzsa tepe, sínai csí (apex, summum) stb.
