CSŰR, (2)
CSŰR, (2), áth. m. csűr-t. Csúr, csavar. Magában nem igen használják, hanem csavar szóval együtt: csürni-csavarni, am. csúrni-csavarni, lásd: CSÚR. Különbözik ettől a csürvíz öszvetett szóban a csür rész, mely a magyar hangrendszerhez alkalmazkodva (minthogy víz fenhangú szó), csur alhangú szóból változott fenhangú csür-ré s annyi mint csurvíz, azaz csurgó víz.
