CZIBAKOL
CZIBAKOL, (czib-ak-ol) áth. m. czibakol-t. 1) Czibál, különösen üstökénél, hajánál fogva ránczigál valakit. Jól megczibakolták. 2) A székelyeknél, a húst roszúl metéli el, s inkább eltépi, szakgatja, mint gerény vagy róka a tyúkot. Mindkét értelemben ide-oda mozgásra, biczegtető ránczigálásra vonatkozik.
