CZINKOS
CZINKOS, (czin-k-os) fn. tt. czinkos-t, tb. ~ok. 1) Alakos bohócz. 2) Bűntárs, gonosz czimbora. 3) Bordélyos, bordélyozó. Főczinkos. Illő fillő czinkos. (Km). Gonosz, istentelen czinkos; nagy czinkos. Leányok czinkosa, azaz kerítője, elcsábítója. 4) A székelyeknél, a földön, vagy réten jegyül tett karó, vagy a kihúzott karójegy után esett osztályrész.
A három elébbi pont értelmében gyöke czin, rokon a csiny gyökkel.
