ÉLETFA
ÉLETFA, (élet-fa) ösz. fn. Tújafa, az egylakiak seregéből, melynek fajai 1) Nyugoti életfa, (Thuja occidentalis) melynek apró hegyes levelei egymáson feküsznek, s télen is virulnak. 2) Keleti életfa (Thuja orientalis), Sínában különösen otthonos. Átv. ért. oly fa, mely az életre valamely tekintetben nagy fontossággal bír; vagy, fához hasonlított élet. Az emberiség életfáján rágódó bujakór. Életfája hervadásnak indúl.
