FÁRA
FÁRA, (lengyelül fara, németül Pfarre, latinul parochia) fn. tt. fárát. 1) Hívek gyülekezete, s azon kerület, melynek lelki igazgatását úgynevezett plebános viszi. Nagy fára, kis fára. 2) Egyházi javadatom, mely bizonyos jövedelemmel és kötelességekkel van öszvekötve. Gazdag, szegény fára. Terhes könnyü fára. Fárát kapni. Fárát elveszteni. Addig papé a fára, mig benne a pára. (Km.). E szóval leginkább túl a Dunán élnek.
