FÜRDŐ, (2)
FÜRDŐ, (2), (mint föntebb) fn. 1) Fürdésre különösen alkalmazott hely vagy gyógyerejű víz, mely az illető betegeknek bizonyos nyavalyák, bajok ellen ajánltatik, hogy benne fürödjenek. Budai, tepliczi, füredi fürdő. Dunafürdő, tengeri fürdő. Fürdőbe menni. Fürdővel élni, fürdőt használni. 2) Valamely edényben, különösen mosakodásra készített víz. Belépni a fürdőbe. Nem kell a gyermeket a fürdővel kiönteni. (Km.) A betegnek fürdőt készíteni. Lábfürdő. Hidegvíz fürdő.
