FŰZFA
FŰZFA, FÜZFA, (fűz-fa) ösz. fn. 1) A fűznövények azon osztályai, melyek faalakban tenyésznek; különböztetésül a fűzbokortól, fűzvesszőtől. V. ö. FŰZ, fn. 2) A fűznek teste, dereka. Fűzfával tüzelni. Fűzfából készített korlát, rudazó stb. 3) Átv. és tréfás ért. haszontalan, hitvány, alávaló; erőtlen, lágy. Fűzfa diák. Fűzfa versek. Fűzfa katona. Az én kardom sem fűzfa. (Km.) Fűzfa hegedűhöz nád vonó illendő. (Km.). Ezen értelemben melléknév gyanánt használtatik.
