GÁT, (önálló gyök, rokon vele a szanszkrit cshad [fedez, óv], izland gadda [megerősít], német Gatter stb. V. ö. GÁTOR); fn. tt. gát-ot v. ~at. 1) Töltés, felhányt és megtömött földből vagy kőből, vagy földdel vegyes rőzséből, nádból, ganéjból stb. készített akadály a víz rohanása, kiterjedése, áradása ellen. Gátot húzni a folyó mentében. Gáttal öszveszorítani vagy malomra hajtani a vizet. Gáttal elállítani a kifolyást. V. ö. ESZTERÓ. 2) Kerítés tüskéből, rőzséből, nádból, ganéjból stb. a kertek, szőlők körül, hogy a bitang barmok kárt ne tegyenek bennök. Megszorult, mint eb a gát között. (Km.). 3) Átv. ért. akadály, hátráltatás, nehézség. Gátot vetni valakinek terve végrehajtásában. Ember kell a gátra. (Km.). Ember ő a gáton. 4) A boncztanban am. a végbél és szeméremtest közötti rész. (Perineum). A zsíros borsó elcsapta a gátot. (Km.).
Származékai: gátol, gátor, gátos, gáloz stb.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.