GAZDA
GAZDA, fn. tt. gazdát. Eredetére nézve V. ö. GAZ, fn. Egyébiránt az illir nyelvben gázda, szerbül goszt, goszpod, lengyelül goszpoda. A csagataj nyelvben gadsazdsì v. gazardsï, am. kalaúz, vezető (Abuska). Mezei munkássággal, földmiveléssel foglalkodó személy. Mezei gazda, szőlős gazda, méhes gazda, juhos gazda, dohányos gazda. 2) Szolgák, cselédek ura, főszemély a földmivelő személyzetben; mester, a műhely főnöke. Nyomorult gazda az, kit szolga tanít. (Km.) Vigyázó gazdának kegyetlen híre támad. (Km.) Sürü gazda, ritka gatya. (Km.) Kanászok, csikósok gazdája. Orgazda, am. lopott holmik rejtője. Ha orgazda nem volna, tolvaj sem volna. (Km.) Gazda nélkül számít. (Km.) Mit parancsol gazd’ uram? 3) Népnyelven szólva valamely ház vagy család feje, ház ura, család atyja. Itthonn van-e a gazda? Ki itt a gazda? Házi gazda. Ha a házi gazdának kedve nincs, az egész ház szomorú. (Km.) Öreg gazda, am. több együtt lakó családok feje. Ifju gazda, am. az öreg gazdának testvére vagy fia. Cselédes gazda. Üres a felső vár, nincs otthonn a gazda. (Km.). 4) Birtokos, tulajdonos. Ki a gazdája ennek a lónak? Nem akadt gazdája. 5) Különösebben valamely majort vagy pusztát igazgató személy, ki a béreseknek, szolgáknak parancsol, s nagyobb jószágokban rangra az ispán után áll. 6) Szélesebb ért. gazdának mondatik minden ember, mennyiben a maga vagy hozzája tartozók életszükségeire felügyel, saját vagy mások vagyonát kezeli. Jó, iparkodó, tüzes gazda. Rosz, henye gazda. A jó gazda korán kel, későn fekszik. (Km.) Gazda szeme hizlalja a lovat. (Km.) Nem kereshet annyit a jó gazda, mit a rosz gazdasszony el nem pazarolhatna. (Km). 7) Urbéri ért. háztelkes jobbágy, különböztetésül a zsellértől. A gazdákat szekeres, a zselléreket gyalog robotra hajtani. Ökrös gazda, lovas gazda. Egész helyes, fél helyes gazda. 8) Valamely testület, intézet középületeire, telkeire, köz dolgaira felügyelő személy. Város gazdája. Falu gazdája.
