GUL
GUL v. GÚL, v. GULY, elvont gyökök, melyekből gula, gulács, gúla, gulya stb. származnak. Jelentése, mint a többi gu gyökelemből eredett gyöktársainak, kanyarodás, körültekerés, vagy tekeredés, forgás, gömbölyüség. A héber 
v. 
, a hasonló hangzatú arab szóval együtt am. körüljár, kereng, innen: kor, nemzedék, és egyik arab származékban sereg; megegyezik vele a magyar gula v. gulya főnév; továbbá: 
am. dörzsöl, ledörzsöl; kopaszít, meztelenít, foszt, és 
am. nyír, lenyír; mindkettő megegyezik a magyar gulács, gulya (guja) melléknevekkel; végre ide tartozik: 
, am. kanyarít, tekerít, hengerít; továbbá, vastag, nagy, méltóságos, dicső (volt), ennek pedig gúla (pyramis, olaszul gúglia), felel meg a magyarban.
v. , a hasonló hangzatú arab szóval együtt am. körüljár, kereng, innen: kor, nemzedék, és egyik arab származékban sereg; megegyezik vele a magyar gula v. gulya főnév; továbbá: am. dörzsöl, ledörzsöl; kopaszít, meztelenít, foszt, és am. nyír, lenyír; mindkettő megegyezik a magyar gulács, gulya (guja) melléknevekkel; végre ide tartozik: , am. kanyarít, tekerít, hengerít; továbbá, vastag, nagy, méltóságos, dicső (volt), ennek pedig gúla (pyramis, olaszul gúglia), felel meg a magyarban.
