GYAPJ
GYAPJ, (gyap-j) fn. tt. gyapj-at. Személyragozva: gyapjam, gyapjad, gyapja, gyapjunk, gyapjatok, gyapjok. Képzésre és alakra hasonló: borj, varj, sarj szókhoz. Rosz juh, aki maga gyapját nem birja. (Km.) Egy értelmü vele az u-val toldott gyapju, azon különbséggel, hogy a képzőket jobbára a gyapj veszi fel, ritkábban a gyapjú, pl. gyapjas, gyapjad, gyapjaszt, gyapjasodik, gyapjatlan; a ragokat mindkettő felveszi; öszvetételekben pedig csaknem kizárólag a gyapju használtatik. Értelmezését illetőleg, l. GYAPJU.
