HŐK v. HÖK, hangutánzó, midőn a lélekzést mintegy megakasztjuk vagy szakasztjuk, vagy viszszahúzzuk; indulatszó, mely által a szarvasmarhát, különösen az ökröt hátrálásra szólítják. Hők Szarvas, Csákó! Hők barom, nem tudsz-e szemérmetesben hazudni. (Pázmán.) Uczu fakó, hők tömpe. (Km.). Származékai: hőköl, hökken, hökkent stb. V. ö. HÜKK. A székelyeknél, különösen Siklódiaknál, jelenti azt is, amit hócs v. hajsz.
„Jövel kéncsěm sirülj ěgyet,
Ěszěm azt e piros měggyet,
Meik (melyik, amely) termett galamb szádra,
Osztég ugrom hőkre csára.”
Siklódi tánczdal. (Kriza J. gyüjt. Sirülj am. serényen fordulj: a sir-ül gyöke ugyanaz ser-ény gyökével).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.