HULLÁM

Full text search

HULLÁM, (hull-ó-am) fn. tt. hullám-ot, harm. szr. ~a v. ~ja. Gyökeleme a hangutánzó hu, melyből kettőztetett ol képzővel, s öszvehúzva lett hull, azaz tompa hu hangot ad, innen hulló igenév, s am képzővel hulló-am, hullám. Így képződtek a csillám, villám szók is. Némely vélemény szerint gyöke hul, a fehéret jelentő hol-val rokoníttatik, mennyiben a tajtékzó hullám fehér szokott lenni. Jelenti a szél által felhajtott, felsodrott, feltornyosodott, s tompa hu hanggal tóduló, s majd emelkedő, majd aláeső vízhabokat. Tenger hullámai. Balaton hullámai. A hullámok hányják vetik a hajót. Parthoz ütődő hullámok. A hullámok átcsaptak a sajka fölött. Hullámokat hasogató gőzösök.
„Hullám dagad s örvénybe száll,
Hullám között vár a halál.”
Kölcsey.
„S indul az ádáz kard, mint a tüzes villám;
Karikáit a hír hányja, mikép hullám.”
Arany.
Költői nyelvben képes kifejezéssel általán am. mély, nagy víz. Hullámokba temetkezni. Elborította a hullám.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi