HUNYORGAT
HUNYORGAT, (huny-or-og-at) áth. és gyakor. m. hunyorgat-tam, ~tál, ~ott. 1) Szemeit gyakran majd bezárja, majd kinyitja, vagyis hunyorogni készteti. Miért hunyorgatod szemeidet? Használják önhatólag is. Ne hunyorgass annyit, mert azt kell hinnem, hogy hazudsz.
„Hozzám jó kedvet mutass,
Rút szemmel ne hunyorgass.”
Rút szemmel ne hunyorgass.”
Régi házassági ének. (Thaly K. gyüjt.).
2) Szemeivel integet, jelt adogat. A czimborák egymásra hunyorgatnak.
