IGYEHESZT
IGYEHESZT, (i-gy-eh-esz-t) áth. m. igyeheszt-ětt, htn. ~ni v. ~eni. Dunán túli tájszó, s am. valamire felbiztat, felloval valakit. Gyöke a mozgást, haladást jelentő i, törzsöke igy (ügy), az eh közép képző, mint a por-h-asz-t, gör-h-esz-t igékben a tiszta h. Igyeheszteni tehát valakit nem más, mint mozgásba hozni, megindítani, igyekezővé tenni, és pedig némi erőtetéssel.
