IKRA
IKRA, (a keleti török nyelvben aigra, Zenker szerént am. párzás, ívás (Begattung); Dankovszky szerént a szláv nyelvekben is eléjönnek: ikra, jikra, ova piscium); fn. tt. ikrát. Gyöke talán a halak, rákok, hüllők tojásait jelentő iv (iv-ik, iv-adék). E szerént ,ikra‘ eredetileg öszvetett szó, s mintegy ív-rakás, azaz hal-, rák-, hüllő ivó tojások rakása, öszvege. Halak, rákok ikrája. Viza-, tok-, köcsögeikra. Átv. ért. némely testek részei, melyek haltojások gyanánt öszvecsomósodnak, szemecskékbe öszveállanak. Ikrák vannak a tejfölben, midőn a vajrészecskék különválnak. Ikrái vannak a megaludt zsirnak. V. ö. LÁBIKRA.
