ÍGEGYÖK v. IGEGYÖK, (íge-gyök) ösz. fn. Nyelvtani ért. a jelentőmód jelenidejének egyes számbeli határozatlan alakú harmadik személye, mely valamennyi igemódositás, igeragozás alapjául szolgál. Az igegyökök 1) vagy változatlanok, azaz minden ragozásban megtartják eredeti alakjokat, milyenek a mássalhangzón végződők általában; kivéve a t betüt a parancsoló és kapcsolómódban, továbbá azokat, melyek toldalékosak, mint: teszen, veszen, megyen, törik, nyúlik, esik stb. vagy változók, mint az í, ó, ő, ú, ű végzetüek; 2) vagy eredetiek, mint: dob, ad, döf, nyom, tol, üt, s ezek a sajátlagos igegyökök; vagy származottak, mint: dobat, adogat, döföd, nyomkod, tolong, ütöget; s ezeknek helyesebben igető v. igetörzs a nevök; V. ö. ÍGETŐ; 3) vagy egyszerüek, segéd- v. toldalékbetü, vagy szótag nélkül, vagy pedig toldalékosak, mint: vi-sz és vi-sz-en, hi-sz és hi-sz-en, te-sz és te-sz-en, le-sz és le-sz-en, e-sz-ik, i-sz-ik, al-sz-ik, nyug-sz-ik, fek-sz-ik, s általán minden ikes igék.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.