ÍRAT, (2)
ÍRAT, (2) v. IRAT, (2), (ír-at) miveltető m. írat-tam, ~tál, ~ott. Eszközli, hogy valamit írjanak, hogy valami leírassék. Meghagyja, megparancsolja másnak, hogy irjon. Irnok vagy titkár által leveleket iratni. A körlevelet leiratni az illetőkkel. Kiiratni némely jeles czikkeket valamely könyvből. V. ö. ÍR ige.
