KARCZ, fn. tt. karcz-ot. 1) Hangutánzó, valamely kemény, tömör testen éles, metsző eszköz által csinált sértés. Megvan a latin carduus, caries, carmen (gereben), carpo, crates, a német kratz, kratzen, a tót skrabat, a hellen χαρασσω, héber persa kharas-íden szókban, s a szanszkrit karç és kars v. kart (= ‘hasít’) gyökökben. 2) Dunán túl, papi járandóság, melyet a pap házról házra szed, vagy szedet be a hívektől. Ennek gyöke vagy a körüljárást jelentő kar, vagy pedig az egész am. harács, mely ismét az arab khard (= költség, Vullers) török kharads (adó) szókkal rokon. V. ö. HARÁCS.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.