KÖVET, (1)
KÖVET, (1), (köv-et) áth. m. követ-tem, ~tél, ~ětt, par. kövess. A ‘követ’ igetörzsökböl két különböző értelmü szócsalád származik. Egyikhez azon szók tartoznak, melyekben az alapfogalom a kivánás, kérés, sürgetés (mint követem, megkövetem alássan): követel, követelés, követelő, követség (duplum: muletae judiciariae) bizonyítják; másikhoz azok, melyekben alapfogalom menés, tovább haladás, kieredés, milyenek: követ (comitatur, sequitur), következik, következés, következtet stb. Ide tartoznak azon szók is, melyek más után cselekvést, mintegy erkölcsi utánmenést jelentenek, pl. mások jó vagy rosz példáját követni; Krisztus követésére inteni a hiveket; nem követtük mi atyáinknak bűnöket. Judit 8. 19. Bécsi cod.
Ez alapnál fogva igen valószinü, hogy e törzsök két különböző értelmü gyökből eredt. Az első jelentésben vett követ rokon a kéj, kény, régiesen kev, kév, kell (tájdivatosan: köll), kiván (keván), kinál (kenál), kér stb. szókkal, s hangváltozattal kev-et, azaz valamiről kijelenti, hogy kell, hogy valamit kiván és pedig vagy kérőleg, vagy sürgetőleg, s némi jognál fogva parancsolólag; mely értelmek vannak magában a ‘kell’ igében is. Innen érthetők az ily mondatok: Szépen, alássan, egész tisztelettel követem, megkövetem Kigyelmedet. Valakit a bántalomért megkövetni. Az ellopott jószágot az orgazdán követni. Rajtam ne kövess semmit. Némelyeknek több és némelyeknek kevés adassék, miképen az szikség, nem az akarat követi. Virginia-cod. 125. l. A Müncheni codexben: mennyei jelenséget követnek vala (quaerebant) ő tőllö. Ő atyjafiai állnak vala kün, következvén, (quaerentes), hogy neki szólnának; mit Pesti akarnak vala, Erdősi ügyekeznek vala igével fordított. Székely szójárás szerént: ezt a leányt sok szerencse követi, am. sok kérője van, sokan kérik, keresik, kivánják; elkövetni a házbeliektől. Balaton vidékén: elkövetkezni, am. tőlök bucsút venni, mi a köz népszokás szerént ilyféle mondatok által történik: Kérem, ne haragudjanak; követem, megkövetem, bocsássanak meg, ha valamit vétettem stb. (A másik jelentésről l. KÖVET [3]). Az előbb emlitett értelmü követ igével egy a
