KUSZA, (kusz-a) mn. tt. kuszát. 1) Mondjuk tyukról, melynek farka tollai kihullottak, tehát mintegy elkoszlottak, elkoszpitolódtak: kuszatyúk; a székely koszik am. kopik; tehát sajátlag kusza am. koszó, kosza. A törökben kisza am. rövid. V. ö. KOSZOL, KOSZPITOL. 2) Különféle szálas testekről, nevezetesen kenderről, hajról, szőrről, midőn rendetlenül öszvebonyolódik, göngyölödik, keveredik. Kusza kender, kusza haj, kusza selyem stb. Ebből származik kuszál, kuszma, kuszmál. V. ö. KUSZ.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.