~L, segédhangzókkal: al, el, él, ol, öl, smég igéknél úl, űl, határozóknál ul, ül a) igeképző, s alkot mind önható, mind átható igéket, mint: dú-l, sű-l, hű-l, fű-l, dől; váll-al, kez-el, szěm-ěl, bot-ol, őr-öl; hálál, (= hála-al), henyél, épül, tan-úl stb. V. ö. ~AL, és különösebben ~ÚL. Kettöztetve: ~all, ~ell, melyben az első l vagy n-ből változott által, pl. sokall am. sokanl, kevesell, am. kevesenl, vagy pedig ami hihetőbbnek látszik, az egész vall igéből húzatott öszve, melynek értelmében is osztozik, pl. sokall am. soknak v. sokul vall, kevesell am. kevésnek v. kevesül vall, kicsinyell, am. kicsinynek vall, javall am. jónak vall, urall, am. úrnak vall, egyébiránt ‘vall’ is am. ‘vanl’ mit különösen a régies ‘habet’ jelentése is igazol. V. ö. VALL. b) Névképző, mint: fon-al, it-al, hivat-al, ét-el, vét-el, tét-el, lep-el, föd-el, gyám-ol, fáty-ol, öböl,ök-öl stb. Részletezve l. Előbeszéd 129, 130, és133, 134, 142. lapokon. c) Határozói képző ul, ül, alakban, mint bal-ul, rosz-ul, vitéz-ül stb. A török-tatár nyelvben is mint igeképző, nagyban szerepel, pl. szöj-le-mek (szó-l-ni), ettől szöz (szó), bas-la-mak (főnök-öl-ni) stb.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.