LÁBAS, (2)
LÁBAS, (2), (mint föntebb) fn. tt. lábas-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Agyagból készitett három lábon álló, s nyéllel ellátott edény, melyben pörkölni, röstölni, rántani szoktak, néhutt máskép: szilke. Némely tájakon pedig, s különösen ha az ilyféle edény vaslemezből van, serpenyő a neve, ámbár ez lehet lábatlan is. V. ö. LÁBAS; és LÁBOS.
