LAKHATATLAN
LAKHATATLAN, LAKHATLAN, (lak-hat[at]lan) mn. tt. lakhatatlan-t, tb. ~ok. Ahol bizonyos akadályoknál fogva lakni nem lehet. Dögleletes, nedves levegője miatt lakhatatlan hely. Ezen ház lakhatatlan, mert födele nincsen. A régieknél eléjön cselekvő személyre vitetve is, aki nem lakhatik, pl. Szalag Á. gyüjtötte 400 magy. levében 1559-ik évből: „Kérnek vala ezen engemeth, hogy uramnak ő nagyságának irnék mellettek, hogy lakhatatlanok nádorispán uram szolgái miatt.
