LANGYUL
LANGYUL, LANGYUL, (lan-gy-úl) önh. m. langyúl-t. Mintegy magától (legalább az okozó erőre tekintet nélkül szólva) langygyá leszen, azaz előbbi fris, kemény, szilárd tulajdonságaiból enged; különösen lágyan, gyöngén melegűl. Így mondjuk a levegőről, időről, midőn csipős hidegsége a nap mérsékelt erejének, vagy a föld természeti melegségének enged, s mintegy meglágyúl.
