LEBZSĚL
LEBZSĚL, (leb-zs-ěl v. leb-es-ěl) önh. m. lebzsěl-t. Tulajd. ért. ide-oda lebegve mozog. Átv. és szokott ért. gond, munka, faradság nélkül könnyen tölti az időt, henyél, mintha egy helyen lebegne. Gyöke leb, melyből lett gyakorlatos lebes, lebcsel, s hangváltozattal, és öszvehúzva lebzsel, mint morosol, morzsol, dörösöl, dörzsöl, pörösöl pörzsöl (pirosol) stb.
