LEDÉR
LEDÉR, (led-ér) mn. tt. ledér-t, tb. ~ek. Molnár A. szerént latinul: dissolutus, tehát, csapongó, ki az erény és illedelem korlátain kivül csapong. Páriznál am. házaló, csavargó, tekergő. Ujabb iróknál alkalmazott értelemben mondják oly férfiról vagy nőről, ki a szerelmi hajlam dolgában változékony, s vonzalmát majd ez majd az iránt mutatja, azaz csapodár. Mind ezen jelentésekben alapfogalom a mozgalom vagy mozgékonyság. Vannak, kik a német liederlich szóval szeretnék rokonítni sőt azonosítni. V. ö. LIDÉRCZ.
