LÚD

Full text search

LÚD, fn. tt. ludat, harm. szr. lúdja v. luda. Kicsinyezve: ludacska. Közisméretü uszó madár, sárgavörös uszóhártyával lábain, sárgavörös kanálféle csőrrel, és hosszu nyakkal. Rendes kiáltása: ga ga! ha haragszik: szisz, pisz. A vad lúd szine vegyítve hamvas és barna, hasa fehéres, lábai sárgák, s a vándor madarak közé tartozik. A szelid, vagyis házi lúd a vadnál nagyobb, és jobbára fehér, néha hamvas tarka. A himet különösen gunár-nak hívják. A ludak, kivált a vadak, a gunár vezérlete alatt egymás után szeretnek repülni és lépni, honnan a közmondás: Úgy mennek, mint a ludak. Átv. ért. jelent együgyűt, ostobát. Innen a közmondat: lúddá lett v. lúddá tették, azaz elbolondították, kijátszották. Hazánkban a lúd igen közönséges lévén több közmondásokra adott alkalmat, ilyenek: Sok lúd, disznót győz. Tengeren innen, tengeren túl csak lúd a lúd. Lúdtól tanúl a liba. Őrizkedik mint lúd az eszterhától. Nincsen olyan mint a lúd, nem kell neki gyalog út. Gágog mint a lúd. Ludak törvénye: kiki magának. Foltonként szállingóznak, mint a ludak. Olyan mint a szárnyaszegett lúd. Legyen lúd, ha kövér, együk meg ha fehér. Lúdra szénát kár vesztegetni (km.).
„Nyolczan vannak ami ludaink,
Három fehér, három fekete.
Gunár a ketteje,
Szabad a mezeje.”
Népd.
Ludakat nevelni, koppasztani, hizlalni, ölni. Kövér, sovány lúd. Szent Márton lúdja, melyet e szentnek napján szoktak ölni, s hátgerinczéből, vagy mellcsontjából a legközelebbi tél minemüségét akarják megjövendölni. Dunán túl nagyságra nézve híresek a kádártai ludak Veszprémvármegyében.
A magyar a lúd szóban, úgy látszik azon hangot utánozta, melyet e madár nyelvének lebegtetésével ejt ki lu-lu; valamint a liba szóban a li li hangokat; a német Gans a ga ga! torokhangot vette alapul, hasonlóan a szláv gusz és husz, melyekhez hasonló a magyar himlúd neve gunár, a görög χην szóval együtt. V. ö. LIBA.
Hangmértanilag, ragozatlan állapotban jobb mindig hosszan irni, és ejteni, lúd. Öszvetételben a különféle tájszokások szerént hosszan is, röviden is; midőn pedig ragot vagy képzőt veszen föl, ha ez önhangzón kezdődik, rendszerént csak röviden használják, pl. lud-at, lud-ak, lud-acska, lud-as, de az éles önhangzók és minden mássalhangzók előtt hosszú marad: lúd-é, lúd-ért, lúd-ig, lúd-nak, lúd-ból stb. az ékvesztőknek általános szabálya szerént.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi