MÁCSONYA
MÁCSONYA, (mács-ony-a) fn. tt. mácsonyát. Dunán túl, szálkás, hosszukás levelü lapu, mely a gabona között szeret tenyészni. Növénytani néven a négyhímesek seregébe, és egyanyások rendébe tartozó növénynem, virága csoportos, körcsészéje sok levelü, csészécskéji kicsinyek a magzatok felett; bokrétája csöves négy metszésü; csészécskéje a magon oszlopos koszorúnak marad; vaczka kúpos polyvás. (Dipsacus). Különösen: takácsmácsonya, köznéven bogácskóró, takácsvakaró is. (Dipsacus fullonum). Van erdei mácsonya (Dipsacus silvestris) köznéven: gólyahúgy, csapóecset; továbbá héjakútmácsonya (D. laciniatus) köznéven: szomjútövis, pásztorvessző, vénusfürdő stb. Minthogy a mácsonya bogácsos, azaz gombos, csomós fejü, rokon a szinte buczkósat, csomósat jelentő mancs, mák, mankó, és macsuka szókkal, l. ezeket saját rovataik alatt.
