MADÁRSZÓ, (madár-szó) ösz. fn. Általán, a madárnak hangja, mely nemek és fajok szerént különféle. V. ö. MADÁRNYELV. Különösen az éneklő madarak hangja. Általában madárhangok után alakult szók: kukoríkol a kakas; kotkodál és kárál a tyúk; csipeg a csibe vagy csirke; csiripel a veréb; kelepel a gólya; csörög aszarka; búg v. nyög agerlicze; egyszersmind burukkol a galamb; gágog a lúd; hápog v. sápog a rucza; huhog a fülesbagoly; dudog vagy dudul abüdösbanka; károg a varjú és holló; czineg aczinke; dobol azörvösgalamb; harsol a haris; krúkol adaru; kappog v. csattog v. pattog párosuláskor a fajd; kurjong ahattyú; makog esteli röpködéskor a párzó szalonka; mükög párzáskor a sárszalonka szárnyának gyors suhogásával; pityeg a nőstény fürj és fogoly; pitypalattyoz v. vavákol akanfürj; sikolt abibicz és a kuvikbagoly; sír a sirály, csüllő, halászka, szintén az anyját hivó vagy fiát kereső túzok is; sivít a vércse; süvölt párzáskor a császármadár; üvölt, rikog a bagoly, vijongnak a sasok és egyéb ragadozó madarak. stb. (Bérczy K. után). Egyébiránt önként értetik, hogy némely faju madarak, kivált más indulatok pérczeiben, néha más hangokat is hallatnak.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.