MUNKÁS, (munka-as) 1) mn. tt. munkás-t vagy ~at, tb. ~ak. Munkával foglalkodó, dolgozó. Ellentétei: heverő, henyélő. Munkás cselédek. Nagyon munkás ember. Munkás ló am. igás. 2) fn. tt. munkás-t, tb. ~ok. Személy, ki kenyerét fogadott kézi munka által keresi, általában minden aki más részére munkálkodik. Munkásokat fogadni a szőlőbe. Munkások által kapáltatni a kukoriczát. Nagy pusztákon sok munkásra van szükség. Esténként kifizetni a munkásokat. Napszámban dolgozó munkások. Méltó a munkás az ő bérére. (Km.). 3) Régente annyit is jelentett: fáradságos, nyomoruságos pl. a régi halotti beszédben „És veteve (= veteje v. veté) őt ez munkás világ bele. V. ö. MUNKA.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.