MÜVELETLEN, (mü-v-el-etlen) mn. tt. müveletlen-t, tb. ~ěk. 1)Általában testi dolgokra vonatkozólag, ami eredeti, nyers, idomítatlan állapotban van, mit bizonyos czélra és szabályok szerént nem képeztek, nem javítottak stb. Müveletlen földek, rétek, kertek, szőlők: szabatosabban: miveletlen. Megfelel neki ez értelemben a parlag, ugar. 2) Személyre vonatkozólag különösen szellemi s erkölcsi értelemben am. kinek kiváltkép lelki tehetségei kifejlődve, képezve, idomítva nincsenek. Műveletlen ember. Nyersebb kifejezéssel és nagyítva: bárdolatlan, faragatlan, durva, otromba. Innen átv. ért. mondják az ily embernek tetteiről, és tulajdonságairól. Műveletlen beszéd, nevetés. Műveletlen bánásmód, taglejtés. Müveletlen hangok, éneklés. Határozóként am. müveletlenül, müvelés nélkül. Müveletlen (míveletlen) hagyni a földet. Műveletlen viselni magát. V. ö. MÜVEL.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.