NAPENYÉSZET
NAPENYÉSZET, (nap-enyészet) ösz. fn. 1) Azon időpont, midőn a földnek egyik bizonyos félköréről a nap alászáll és eltünni látszik, máskép: napáldozat, napnyugot, napest (pl. ,napestig’ szóban). 2) A földnek azon része, mely tőlünk a napenyészeti tájra esik, napnyugot; l. NAPNYUGOT, 2).
