NEVETSÉG
NEVETSÉG, (nevet-ség) fn. tt. nevetség-ět, hrm. szr. ~e. 1) Sok nevetés, többek nevetése együtt véve. Volt nevetség, midőn a bohócz föllépett. Nevetségre indítani a társaságot. 2) Valamely furcsa dolognak tulajdonsága, melynél fogva nevetésre indít, különösen gúnyos, csúfolódó módon. Az egész dolog kész nevetség.
