NYAL, áth. m. nyal-t. 1) Nyelvét valamely testnek fölszinén húzogatja. A macska a maga talpát nyalja. Minden tehén a maga borját nyalja. (Km.) Nemborja, nem nyalja. (Km.). 2) Köznyelven am. csókol. A szerelmesek nyalják egymást. Nyalták falták egymást, hogy öröm volt őket nézni. (Népmese). 3) A nyelvnek huzogatása által felszí, felszörpöl valamit. A medveörömest nyalja a mézet. A juhok nyalják a sót. A vénkecske ismegnyalja a sót. (Km.). A ki sok mézet nyal, keserűt is fal. (Km.). Igekötőkkel: felnyalni, kinyalni, körülnyalni, megnyalni. Minthogy a nyalás rendesen tetszésből ered, innen: benyalni magát valahová am. hízelkedés által kedvessé lenni; kinyalni magát am. simává, csinossá, széppé tenni. Megvető értelemben am. csúfol hizeleg, alávaló módon keresi mások kedvét; továbbá, mások asztalánál élősködik, torkoskodik.
Ezen igében azon alaphang rejlik, melyet a mozgó, különösen nedvet nyaló nyelv adni szokott, rokon a nyál, nyel, nyelv szókkal, s alkotó részeit csakugyan az ny és l nyelv- és rokonhangok teszik más nyelvekben is, mint a finn nuolen (nyalok), nielen (nyelek), a latin lingo, lambo, a német lecken, labben, ahellen λε⎨χωstb. igékben. V. ö. NYÁL.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.