NYIR, v. NYÍR, (1) fn. tt. nyir-t, tb. ~ěk. 1) Fanem az egylakiak seregéből és sokhímesek rendéből; hím- és anyavirágai külön födelékes barkákban; hímvirágában minden pikkely alatt három virág; csészéje egy kis pikkely; bokrétája nincs; hímszála tiz-tizenkettő; anyavirágában minden pikkely alatt két virág; bokrétája nincs; magva egy szárnyas leppendék; barkája tobozforma. (Betula). Fajai: fehér, szőke, tátrai, fürtös, törpe nyir. 2) Szabolcs vármegye egyikvidéke; máskép: Nyirség, melynek nevezetesb helye Nyiregyháza, smely nevét a nyires erdőktől vette. Helyragokkal: Nyír-be, ~ben, ~ből.
Legvalószinübbnek látszik, hogy ezen fát őseink onnan nevezték nyir-nek, mivel igen sok nyirka, azaz nedve, vize van, minthogy a vizes nedvesség némely esetekben nyirk v. nyirok-nak is hivatik. Ezen levet az illető vidékiek tavaszkor lecsapolni és inni szokták; miszerént gyöke volna a hig, olvadékony testet jelentő ir honnan az iró, t. i. a vajas tejfölnek hig része, továbbá előtétek által a nyirk, nyiring, nyirkos, czirom, csiriz, virics, zsir mind nedves, leves, olvadó testekre vonatkozó szók származnak; nyers is am. nyeres v. nyires, azaz nedves. V. ö. NYERS. E származékok majd vastag, majd vékony hanguak, minthogy köztudomás szerint az i gyökhang mindenféle hangzóval egyesülhet. Gyökhangra (ir-re)nézve rokonok hozzá a német Birke, és szláv breza, briza, beresnik stb.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.