NYIT, (2)
NYIT, (2), (nyi-t) fn. Csak harmadik személyraggal divatozik, nyitja, s am. valaminek kulcsa, mely által annak elzárt titkaiba juthatni. Nem tudom a nyitját; megtaláltam a nyitját, v. nyitjára találtam; nyitjára jöttem; mindennek megvan a maga nyitja. Titok nyitja.
„Nézte alattomban, sátora szűk nyitján.“
Arany J. (Buda halála.)
Azon szók osztályába való, melyek rokon értelemben igék és nevek, mint: nyom, premit, és nyom vestigium; zár claudit és zár sera; les insidiatur és les insidiae stb.
