NYÖGÉS
NYÖGÉS, (nyö-g-és) fn. tt. nyögés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Fájdalomból, vagy erőködés, illetőleg lélekzetszorulás miatt nehezen kinyomuló nyö-féle hangzás. Beteg ember nyögése. Szorulásban szenvedőnek nyögése. Kövér, teher alatt meggörbedő ember nyögése. Kinos nyögését a mellékszobába hallani. Nem akarásnak nyögés a vége. (Km.).
„Oh hát nincsen senki, aki nyögésemet
Hallaná, s enyhítni akarná ügyemet!“
Hallaná, s enyhítni akarná ügyemet!“
Ányos.
