NYUGSZIK

Full text search

NYUGSZIK, (nyug-sz-ik v. nyug-osz-ik) k. Ragozva: nyugoszom, v. nyugszom, nyugoszol, v. nyugszol, nyugoszik, v. nyugszik, nyugoszunk, v. nyugszunk, nyugosztok, nyugosznak, v. nyugszanak; vagy ,nyugodik’ után: nyugodtam, ~tál, ~ott; első mult: nyugovám, v. nyugvám; másod mult: nyugod-tam, ~tál, ~ott, v. nyugot-tam stb.; jövendő: nyugvandom, nyugvandol stb.; par. nyugodjál; részesülő: nyugvó, htn. nyugodni, v. nyugonni. 1) Fáradni, munkálkodni szűn, de főleg azon czélból, hogy dolgát új erővel folytassa. A mezei munkások közben-közben nyugosznak. Nagy fa árnyékában jobb nyugodni. (Km.). Nagy fáradság után kinyugodni magát. 2) Kedélye háborogni megszünik; ez értelemben különösen meg igekötővel divatos. Valamiben megnyugodni am. miatta többé nem aggódni, nem busúlni, nem törődni. Megnyugovék rajta, amit mondtam, azaz: ellenvetést nem tőn, nem kételkedék benne. Midőn a bibliában Istenről mondatik, hogy hetedik napon megnyugodott minden csinálmányától (Káldi), itt a megnyugszik latinos szóvonzattal van szerkesztve. 3) Emberről s más állatokról átv. ért. szólva am. alszik. Puha ágyban, mély álomban nyugszik. Éjfélkor történt, midőn már mindnyájan nyugszunk vala. Különösen alkalmaztatik halálra. Itt nyugszik az Úrban N. N. A hivek lelkei Isten irgalmasságából békeségben nyugodjanak. (Egyházi ima).
„Nyugodj tehát, áldott lélek, békeségedben.“
Ányos.
4) Mondjuk képes beszédben lelketlen tárgyakról, midőn mozogni megszünnek. Nyugszik a szél, nyugosznak a tó hullámai, a falevelek. Lenyugszik a nap, midőn a látkör alá száll, mintha éjjeli fekvésre menne.
„A nyugvó nap máskor rózsaszín világa,
Mintha vért hintene a sík láthatárra.“
Tompa Mihály.
Mint ezekből kitetszik, a nyugszik igében alapfogalom a mozgásnak, működő erőnek ideiglenes vagy végképen való szünete. Gyökhangra nézve legközelebb rokonai a nyulik, nyujt, nyujtózik. Ha tekintetbe azt veszszük, hogy mind a fáradt ember, mind a barom, midőn munkáját végezte, illetőleg nyugonni készül, testét nyujtogatni szereti, sőt földre heverve nyujtózkodni szokott: valószinűnek fog látszani, hogy a magyar a nyugvást a nyujtózkodással azonosította, tehát hogy a nyug és nyulik, nyujt, nyujtózik egy gyökről származott szók. És ekkor a nyu gyök, keményebben ejtve nu egy volna az odábbra, távolabbra biztató no! indulatszóval. Ha pedig azt veszszük, hogy a magát munka után kinyugvó ember vagy állat rendesen pihegni, fújni szokott: akkor a nyu gyököt vagy nyuog törzsöt kapcsolatba hozhatjuk a vékony hangu nyög, nyeg szóval, miszerént nyugonni annyit tenne, mint nyögni, nyegni, magát kinyögni t. i. a munka s fáradság után; így a pihen szó is viszonyban áll a piheg szóval.
A nyug szónak részint ősi régiségét, részint hangutánzó sajátságát bizonyítja a vele megegyező héber: nuakh (), arab: nákh, aram: nokh. Sínai nyelven: níng (quies, pax). Törökül pedig a rokon ujun-mak am. aludni, melyben szintén az erősebb lélekzés hangja rejlik.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi