OHAJTÓMÓD

Full text search

OHAJTÓMÓD, (ohajtó-mód) ösz. fn. Az igemódosításban azon sajátságos alak, melyet akkor ölt az ige, midőn oly ragot vesz fel, melynek alapértelme vágyat fejez ki, vagy ohajtást jelentő indulatszóval viszonyúl. (Modus optativus). A hellen nyelv e tekintetben igen szabatos és gazdag, melyben az ohajtómódot az oi ai alkotja, pl. τυπτοιμι, τυψαιμην, mely a magyar kapcsoló mód j ragával egyezik. Magyar nyelvünkben pedig az ohajtó rag na ne, melyről valószinünek látszik, hogy egy a nógató, ösztönző no indulatszóval. Egyébiránt mi is, mint jobbára más ismertebb nyelvek, ohajtó bár, bárha, vajha, óh ha segéd indulatszókat használunk, kivévén a természeti szükségekre vonatkozó ohajtásokat, pl. ehetném, ihatnám, alhatnám, melyekben a lehetség, fogalma az ohajtás fogalmával egyesül.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi