OL
OL, elavult vagy elvont gyök, melynek hogy hajdan önállólag léteznie kellett, a származtatási hasonlatokból kitünik. Valamint e gyakorlatos igéknek öldös, toldoz, faldos, nyaldos, nyeldes, kérdez gyökeik öl, tol, fal, nyal, nyel, kér: hasonlóan old, oldoz, gyöke ol. Származékai: old, oldoz, oldás, oldozás; olu, olvad, olvadás, olvadékony, olvaszt, olvasztás, olvasztó, melyekben alapfogalom az együtt levő részeknek egymástól távolodása, el- vagy szétválása, el- vagy szétbomlása. Minden esetre rokon mind hangban, mind értelemben el és vál szókkal. Idegen nyelvekben rokonságok a csagataj ol am. vizes, nedves (Vámbéry), olga-mak am. szétfolyni, szétoszolni (ugyanaz); a csagataj-török olug am. csatorna; a görög λυω, λυα, latin solvo (= se-olvo. Curtius). Egészen más alapértelmüek, és származatuak: olt, oltás, melyeket l. saját rovataik alatt.
