OLVADÉKONY
OLVADÉKONY, (ol-v-ad-ék-ony) mn. tt. olvadékony-t, v. ~at, tb. ~ak. Mondják oly szilárd szerkezetü, vagy mereven állapotú testekről, melyek tűz, víz, vagy más szerek, illetőleg vegytani műtétek által folyókká, higakká tehetők, pl. vas, ólom, kovacs, viasz. Átv. lágy, gyöngéd érzelmekre hajlandó. Olvadékony sziv. Olvadékony szerelmesek. V. ö. OLVAD.
