OROZLÁN

Full text search

OROZLÁN, OROZLÁNY, (or-oz-la-an) fn. tt. orozlán-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. A macskák neméhez tartozó, meleg égöv alatt otthonos, de köz isméretü ragadozó vadállat, melynek szine sötétes sárga, feje zömök, lábai vastagok, izmosak, és rövidek, karmai nagyok, farka hosszu, s vége bojtos szőrrel benőtt; hímje serényes. (Leo. L.). Kitünő ereje, bátorsága, ordító hangja, villogó nagy szemei, komoly tekintete, s általán rettegést gerjesztő külseje miatt már a régiek állatkirálynak nevezték. E tulajdonságoktól többféle hasonlatokat kölcsönzött a költői beszéd. Erős, bátor, rettenthetetlen, méltóságos orozlán, Ordít, dúlfúl, mint a kölykevesztett orozlán. Ne bántsd az alvó orozlánt. Döglött orozlánt a nyulak is kinevetik. (Km.). Orozlánt ijesztgetsz árnyékkal. (Km.). Közönségesen oroszlán-nak ejtik és irják.
„Mint fene kölykes oroszlánok barlangja dühödten
Zúg az egész tábor.“
Vörösmarty.
Az égtanban azon csillagzat neve, mely a barkörön, a rák és szűz jegyei között látszik.
Mi e szónak eredeti jelentését illeti, legvalószinűbb, hogy nevét ezen állatnak ragadozó (orzó) tulajdonságától vette, ámbár azt is lehetne gyanítani, hogy az ordít igével áll fogalmi viszonyban. A hellen λεων, mely más árja nyelvekbe is átment, és a λεια zsákmány, préda, továbbá: a ληστης, rabló között elég világos mind a gyökhangi, mind a fogalmi rokonság; a szaszkritban lunat, lúnakasz szintén ragadozó állatot jelent, s ugyan ilyesmit sejtünk a magyar orozlán és oroz között, mi szerént orozlán annyi volna, mint orozló, részesülő az elavult orozol (ragadoz) tözsöktől. Az ó ő képzőü részesülők t. i. különböző fokozatokon a e; an en, án én, ány ény alakuakká fejlődnek ki nyelvünkben, pl. visló visla, bogló bogla, tokló tokla, kajló kajla, bongyoló bongyola, pongyola, csoroszló csoroszla, szögelő szögle, dödölő dödöle, élő eleve, elő eleve; n utóhangzattal: eleve eleven, mereve mereven, merevén, tejő teje tején (tehén) foszló foszlán; lágyított ny hanggal: merevén merevény, halava halva halavány halvány, bojtorló bojtorlány, melyből lett bojtorvány, bojtorjány, mert bojtorkodik, azaz: kötelődzik, akgatódzik; foszló foszla, foszlán foszlány stb. Ezen hasonlatok szerént, melyek számát szaporítani lehet, az orozol (ragadoz) törzsből lett: orozló, orozla, orozlán, s könnyebb hangoztatás végett a z rokon sz-re változva: oroszlán. Épen így fejlődött ki a pěrěszlén, (verticillum), melynek gyöke azon pěr, honnan pěrěg, pěrget, pěrdül, pěrdít származnak, ugyan ebből folyt ki a pěr-ěz-ěl, pěrězlő, perele, pěrězlen, pěrěszlen, pěrěszlén. V. ö. PERESZLEN. A persa, mongol és török nyelvben: arszlán, a mandsuban: arszalan. Héberül (ari).
Egy 1558-diki levélben (Szalay Ág. 400 m. l.) többször eléjön Orozlán bégh, s egyszer Arazlán bégh is. Továbbá: egy 1548-diki levélben (ugyanott) Orozlán basa; egy 1555-ikiben pedig Orozlyán bég. Egyébiránt a régiek mind az sz-et, mind a z-t többnyire csak z-vel irták. A köznép, midőn szebben akar szólani, így ejti, oroszleány, mintha oly véleményben volna, hogy öszvetett szó az orosz és leány részekből. Megvan t. i. népünkben azon okszerü tulajdonság, hogy értelmesen akar beszélni, honnan nem egyszer az történik rajta, hogy midőn a szónak eredeti jelentését nem tudja, helyette olyat használ, melynek valamely értelme van, pl. midőn a hagymáz betegséget hagymás-nak nevezi, mert a hagymát jól isméri, s e helyett bűdi boszorkány, így szól: böjti boszorkány, stb.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi