ORRADZÓ, (orr-ad-z-ó) fn. tt. orradzó-t. 1) A kantárnak vagy féknek azon szalaga, mely az orron fekszik, máskép: orrfék. 2)A bocskor orrába húzott szij. 3) A szán orrát képző fa. 4) Hajósok nyelvén folyami fahajókon az ezek elején és hátulján a bakok (kötélbakok, oszlopok) között levő emelkedettebb hely; tengeri hajókon a hajó elején a födélzet tetején levő épület, melyre hadi hajókon nehéz lövegeket is alkalmaznak. (Kenessey Albert). Másképen orrodzó, orrozó.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.