ORSZÁG
ORSZÁG, (or-szág, vagy ur-szág, úr-ság) fn. tt. ország-ot, harm. szr. ~a. 1) Széles ért. bizonyos határok közé szorított földkerekség, nagyobb vidék, mely különös helyzete vagy lakóinak különbsége által némileg egy a maga nemében. Ez értelemben kell venni az ily kifejezéseket: görbe ország, hegyes völgyes tartomány, vidék; vizes ország, melyet tavak, mocsárok lepnek, gyakori árvizek borítanak; hét ország, mi alatt hihetőleg a hét főmagyar által elfoglalt tartományokat, öszvesen egész Magyarországot kell érteni; innen e közmondások: hét országra szól, mint a lőcsei kalendárium; heted hét országban nincsen mássa; hol volt, hol nem volt, heted hét országon is tul volt. A nép olyanról, ki több vármegyét, vidéket beutazott, azt szokta mondani: sok országot, világot látott. 2) Szorosb ért. bizonyos fejedelem, vagy igazgató felsőség alatt élő polgárok hazája, mely esetben rendesen a benlakó népnek nevével öszvetett szót alkot, pl. Magyarország, Németország, Ángolország, Spanyolország, Oroszország, Oláhország; néha más tulajdonságtól veszi jelző nevét, pl. Szigetország (= Anglia), Erdélyország, apostoli ország = Magyarország, így neveztetve Szent Istvánról, ki a magyaroknak apostola volt. „Boldogabb valóban sok más európai tartományoknál ezen apostoli ország, a mi kedves hazánk.“ Gr. Battyány József herczegprimás 1790-ben. Ahány ország, annyi szokás. Se országa, se hazája. Innen jelenti a benne lakó polgárok öszves testületét. Országot kormányozni. Az országra rendkivüli adót vetni. Az ország törvényeit, szokásait, szabadalmait, jogait megtartani. „Minden alkotmányos országban szabad jogának kell lenni a polgárnak, hogy összejöhessen és értekezhessék.“ Klauzál Gábor (országgyülési beszéd, 1844. marcz. 15-én). „Meg tudunk mi alkudni a körülményekkel, és azt hiszem, meg is fogunk alkudni mindenkor, midőn az ország köz java azt kivánja.“ Deák Ferencz. (országgyülési beszéd 1866. febr. 22-dikén). 3) Átv. Isten országa, a keresztény vallás tanait követő hivek mindensége; mennyország, a boldogult hivek lakhelye, hol az Istent szinről szinre látják; pokol országa, az elkárhozottak helye; természet országa, t. i. a földön létező mindenféle testek öszvesége, honnan: állatok országa, növények országa, ásványok országa.
Hogy ezen szó az or gyökből és szág képzőből alakult, nem kételkedhetni benne; a szág csangós hangoztatással am. a közönséges ság, mely megvan a jószág szóban is jóság helyett. Mi az or gyök értelmét illeti, arra nézve kétféle véleménynyel lehetünk. Ha alapfogalomul azt veszszük, hogy az ország bizonyos földkerületet jelent, úgy az or azon gyökökkel, és származékokkal rokonítható, melyek kört, kerületet jelentenek, mi szerént ország annyi volna, mint körség, föld, kerület, valamint az orgovány a láthatár által alakított kerek, sík földet jelent; ily viszony létezik a tót kraj (kör), és krajna (ország) között. A mongol nyelvben is az egyező gyökü oron környék, és ország. Ha pedig alapfogalomul azt veszszük, hogy a polgári értelmü ország bizonyos földön uralkodást jelent, úgy annyi volna, mint ur-szág, régiesen: uruszág, azaz: ur-ság, pl. magyarok ursága, azon föld, melyen a magyarok uralkodnak.
